Megjelent a 2025. évi V. törvény az Alaptörvény tizenötödik módosításával összefüggő egyes törvénymódosításokról

Az Alaptörvény tizenötödik módosításával összefüggő egyes törvénymódosításokról szóló 2025. évi V. törvény legtöbb rendelkezése 04.25. napjától hatályos, egyedül a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény módosítása lép később, 2026. január 1-jén hatályba.

A szövegmódosítás 24 törvény esetében technikai jellegű: a „fogyatékkal” szövegrészek helyébe a „fogyatékossággal” szövegrész lép.

Ezen felül módosítja még az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvényt:

• Ha az alapvető jogok biztosa megbízatása a megbízatási időtartam leteltének alapján szűnt meg, az alapvető jogok biztosát megillető jogköröket az új alapvető jogok biztosa megbízatása kezdetéig gyakorolja.
• Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény 15. §-ában az „e tisztség nincs betöltve” szövegrész helyébe az „e tisztség – a 16. § (1a) bekezdésében meghatározottakat ide nem értve – nincs betöltve” szöveg lép.

A jogalkotó indokolás szerint erre azért van szükség, hogy az alapvető jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságok kivizsgálása ne legyen akadályoztatva akkor sem, ha annak megbízatása lejár. Így a biztos megbízatásának – a hivatali idő lejártával összefüggő – megszűnése esetében a biztos a jogköreit mindaddig tovább gyakorolhatja, ameddig az Országgyűlés a köztársasági elnök javaslatára az új biztos személyét nem választja meg.

A salátatörvény 24. alcímében rendelkezik a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény módosításáról.

A módosítás értelmében összehangolt védelmi tevékenység, ha az elrendelése feltételei fennállnak, különleges jogrend idején is elrendelhető.

Továbbá a Kormány a különleges jogrend szerinti hatáskörét – a (2a) bekezdés szerinti kivétellel

• a) a személyes szabadsággal és az életkörülményekkel összefüggő,
• b) a gazdaság- és ellátásbiztonsággal összefüggő,
• c) a közösségeket érintő biztonsági célú korlátozásokkal és a lakosság tájékoztatásával összefüggő,
• d) az állami és önkormányzati működéssel összefüggő,
• e) a törvényes rend, a közrend és a közbiztonság megóvásával vagy helyreállításával összefüggő,
• f) az országvédelemmel és országmozgósítással összefüggő,
• g) az a)–f) pontban nem szereplő egyéb, a hadiállapotot, a szükségállapotot, a veszélyhelyzetet kiváltó esemény megelőzésével, kezelésével, felszámolásával, továbbá káros hatásainak megelőzésével, illetve elhárításával közvetlenül összefüggő tárgykörökben gyakorolhatja.

Kiegészül azzal is a törvény, hogy a Kormány a veszélyhelyzet szerinti hatáskörében kizárólag az Országgyűlés által adott felhatalmazásban meghatározott tárgykörökben függesztheti fel törvények alkalmazását, illetve térhet el törvényi rendelkezésektől. Az Országgyűlés törvények alkalmazásának felfüggesztésére, illetve törvényi rendelkezésektől eltérésre a veszélyhelyzetet kiváltó esemény megelőzésével, kezelésével, felszámolásával, továbbá káros hatásainak megelőzésével, illetve elhárításával közvetlenül összefüggően, a fentebbi tárgykörökben, illetve általános jelleggel adhat felhatalmazást a Kormány részére.

A Kormány a különleges jogrend szerinti szerinti hatáskörében törvény, törvényi rendelkezés hatályba léptető vagy hatályon kívül helyező rendelkezésétől nem térhet el, törvény, törvényi rendelkezés hatályát nem függesztheti fel, továbbá hatályát vesztett jogszabály, jogszabályi rendelkezés hatályban tartását, ismételt hatálybalépését nem rendelheti el.

Az Országgyűlés Alaptörvény 51. cikk (3) bekezdése szerinti döntését kezdeményező javaslat a felhatalmazás alkalmanként legfeljebb 6 hónapos időtartamú megadására irányulhat. Az Országgyűlés Alaptörvény 53. cikk (1) bekezdés b) pontja szerinti döntését kezdeményező javaslat a felhatalmazás alkalmanként legfeljebb 6 hónapos időtartamú megadására irányulhat.