Utak és jelzések címmel szakmai napot tartott Pest vármegye család- és gyermekjóléti területi munkacsoportja
A TSZR családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás Pest vármegyei területi munkacsoportja sikeres rendezvénysorozatának újabb színes szakmai napjára került sor Zsámbékon, 2024. szeptember 12-én, Utak és jelzések címmel.
A rendezvény a jelzőrendszer szakmai témája köré épített előadásokon túl a megszokott módon célul tűzte ki a jó gyakorlatok, tapasztalatok bemutatását és az ágazatban dolgozók mentális támogatását is.
Dr. Juhász Katalin Ágnes, a Praemontrei Női Kanonokrend főnöknőjének felolvasott köszöntője után Nagy-Sipos Ildikó gyermekvédelmi szakügyintéző, a Pest Vármegyei Kormányhivatal Gyámügyi és Igazságügyi Főosztály ellenőrzési tapasztalatairól, a jelzőrendszer működésével kapcsolatos szakmai szabályzókről és aktualitásokról beszélt, majd Darvas Péter mutatta be a Budakeszi Járásban folytatott jelzőrendszeri munka gyakorlati vonatkozásait a HÍD Szociális és Gyermekjóléti Szolgálat és Központ képviseletében. Rövid szünetet követően házigazdaként Bárándiné Jánossy Enikő területi munkacsoportvezető, a zsámbéki Boldog Gertrúd Központ intézményvezetője adta át tapasztalatait a helyben működő jelzőrendszeri jógyakorlatokról, amelyet a helyi jelzőrendszeri tagok (bölcsőde, védőnői szolgálat, köznevelési intézmények, rendőrhatóság) rövid tapasztalatmegosztásai követtek. A jó gyakorlatok bemutatása közben valamennyi jelzőrendszeri tag az egymás közötti gyakori és jó kommunikációt emelte ki és azt, hogy a jelzőrendszeri háló szorossága nagyban függ attól, hogy mennyire számíthatnak egymásra.
A nap második részében a feltöltődés, mentális tartalmak irányába fordulva a szakemberek meghallgathatták Lackfi János, József Attila-díjas magyar költő humoros, a gyermekjóléti ellátáshoz kapcsolódó felolvasását „A bennünk élő sebzett gyermek” címmel, majd a hihetetlenül mély, mégis gyakorlati szemléletű előadást Tapolyai Emőke pasztorál pszichológustól a bántalmazott gyermekek lelki folyamataival és terápiájával kapcsolatosan. Szó esett a bántalmazottak titkoktól és indulatoktól terhes életéről, a szégyenről és komplex fájdalomról, amelyek terápiás folyamata mindenkinek megterhelő. Ahogyan az előadás elején Tapolyai Emőke megfogalmazta:
„A bántalmazás gyanúja is bennünk, észlelőkben erős folyamatokat indít el az emlékek, történések, érzelmek szintjén, azután az észlelés tudatosítása felelősséget szül. Megjelennek a félelmek és a tehetetlenség is.”
Ahogyan számos visszajelzés mutatta: az előadás nagyon sok „elvitelre” alkalmas gondolatot és ismeretet nyújtott a gyermekvédelemben és szociális területen dolgozóknak.
A szendvicsebédet követően pedig fakultatív program keretében Holnapy Dénes Márton atya idegenvezetése mellett a zsámbéki Romtemplom megtekintésére került sor.